Az 1892-ben alapított, majd 1991-ben újjászervezett DUGONICS TÁRSASÁG a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a szervezet alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg.
I. A társaság adatai
1. A társaság neve: DUGONICS TÁRSASÁG
A társaság Szeged Megyei Jogú Város védnöksége alatt álló tudományos és művészeti társaság.
2. A társaság rövidített elnevezése: –
3. A társaság idegen nyelvű elnevezése: Dugonics Society
4. A társaság székhelye: 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.
5. A társaság pecsétjén szereplő körirat: Dugonics Társaság Szeged 1892. (Középen Dugonics András)
II. A társaság célja, tevékenysége
1. A társaság célja: A társaság célja a magyar Alföldön általában, de kivált Szegeden és vidékén a magyar tudomány és művészetek művelésének pártolása, eredményeinek terjesztése és népszerűsítése.
2. A társaság tevékenysége: A megjelölt célok elérésére a Társaság állandó tevékenységet fejt ki. Felolvasásokat, előadóesteket, irodalmi és művészeti ünnepségeket rendez, támogatja a magyar Alföld és Szeged viszonyainak megismerését. Működéséről, rendezvényeiről a honlapján nyújt tájékoztatást. Tagjainak és más tudósoknak, művészeknek, íróknak a munkálkodását kitüntető címek és díjak adományozásával ismeri el.
III. A társaság működésére vonatkozó általános szabályok
1. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak semminemű támogatást nem nyújt.
IV. A vagyoni hozzájárulás
1. A társaság tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj az elnökség javaslatára a közgyűlés által meghatározott összeg, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig kell egy összegben a társaság bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.
2. A társaság megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáigköteles a társaság bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V. A tagság
1. A társaság rendes és tiszteletbeli tagokból áll és hagyományőrzésként nyilvántartja az alapító tagokat.
2. A társaság rendes tagja lehet az a természetes személy, aki a társaság célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
3. Tiszteletbeli taggá válhat minden természetes személy, aki a Dugonics Társaság céljai szerinti vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, ezért az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért az elnökség tiszteletbeli tagságot ajánl részére, s a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá a közgyűlés döntése alapján a fenti előfeltételek mellett lehet válni. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén és döntéshozatalában tanácskozási joggal vehet részt, tisztségviselővé nem választható.
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
1. A társasági tagság az alapításkor a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. A társaság megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
c) a tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja tagjai közül azt a tagot, aki a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tag vagy társasági szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII. A tagok jogai
1. A társaság tagja jogosult:
a) a társaság tevékenységében részt venni;
b) a társaság szolgáltatásait igénybe venni;
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
d) a társaság irataiba betekintetni;
e) arra, hogy a társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
3. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX. A tagok kötelezettségei
1. A társaság tagja:
a) nem veszélyeztetheti a társaság céljának megvalósítását és a társaság tevékenységét;
b) köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;
c) köteles a társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
d) köteles a lakcímét vagy e-mail címét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X. A társaság szervei
1. A társaság szervei:
a) közgyűlés (a társaság legfőbb szerve);
b) elnökség (a társaság ügyintéző és képviseleti szerve).
XI. A közgyűlés
1. A közgyűlés a társaság legfőbb döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) a társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló (ezen belül a vagyoni helyzetéről szóló jelentés) elfogadása;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi társasági tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót a társaság honlapján nyilvánosságra kell hozni.
5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a társaság szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség két napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb két napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c)a társaság céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a társaság megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) kinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság céljának módosításához és a társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
XII. Az elnökség
1. Az elnökség a társaság hét tagból álló ügyvezető szerve. Tagjai a társaság elnöke, előző elnöke, négy alelnöke (természettudományi, társadalomtudományi, bölcsészettudományi és művészeti) és főtitkára. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik az elnökségi tagsági megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a tag halálával;
e) a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az elnökségi tag megbízatásáról a társasághoz címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
3. Az elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
4. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) A társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és a társaság szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társasággal kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) a társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) a társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) a társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l) a tag felvételéről való döntés, és
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
5. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
6. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;
b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja;
e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
XIII. A társaság vezető tisztségviselői
A társaság elnöke: Csapó Benő.
A társaság főtitkára: Pál Viktor.
A Dugonics Társaság törvényes képviseletét az elnök valamint a főtitkár látja el külön-külön, önállóan. A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános.
A tisztségviselők főszabály szerint tiszteletdíj nélkül látják el feladataikat, az elnökség azonban a főtitkár részére évi tiszteletdíjat javasolhat, mely egyszerű szótöbbséggel meghozott elnökségi határozattal állapítható meg.
A főtitkár jogkörébe esik az elnökségi és közgyűlési jegyzőkönyvek vezetése, a társaság levelezéseinek intézése.
A társaság tiszteletbeli elnökeként jelöli meg Szeged város mindenkori polgármesterét, és a Szegeden székelő mindenkori Szeged-Csanádi megyés püspök személyét. A tiszteletbeli elnökök reprezentálhatják a Dugonics Társaságot a társaság hivatalos ünnepein, pl. díjak átadása, az országban lévő más irodalmi, művészeti, tudományos társaságok fogadásain, emlékülésein.
XIV. Záró rendelkezések
1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Szegedért Alapítványnak kell átadni.
2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
3. Az Alapszabály elfogadásával egyidejűleg a Dugonics Társaság közgyűlése a korábbi alapszabályt hatályon kívül helyezi.
Jelen módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Dugonics Társaság 2019. november 12-én tartott rendkívüli közgyűlése a 11/2019.11.12. számú határozatával elfogadta, melyet a Szegedi Törvényszékhez felterjeszt.
Szeged, 2019. november 12.
Csapó Benő Pál Viktor
elnök főtitkár